Hasznos Hulladék Tanösvény

A Hasznos Hulladék út stációin végighaladva megtudhatjuk, mi a különbség hulladék és szemét között, hogyan hasznosul újra a szelektíven gyűjtött hulladék, miért fontos a tudatos vásárlás, hogyan működik a komposztálás. A gellérthegyi környezetvédelmi tanösvény a hulladékhierarchia mentén mutatja be a környezetvédelmi praktikákat, amelyekkel csökkenthetjük ökológiai lábnyomunkat. (letölthető térkép)

Magyarországon évente két Gellért-hegynyi hulladék keletkezik, de ennek csak 17 százalékát gyűjtjük szelektíven, csupán ennyi hasznosul újra! A tanösvénynek több eleme is 100% hulladékból készült termékekkel került kivitelezésre, hogy ezek is bizonyítsák a hulladékban rejlő értéket. A látogatók megpihenhetnek az újrahasznosított padokon, megnézhetik milyen tartós egy hulladékból készült műanyag tábla, vagy játszhatnak az interaktív játékokkal.

A kicsiknek készült külön vezérfonal a tanösvény mellé: Ökocsibe kalandjait 5 részen keresztül követhetik mese formájában tábláról táblára, s olvasás után meg is kereshetik kedvenceiket, hogy hova is bújtak a képen. Milyen kalandokba is keveredtek? (Ökocsibe mese)

Első állomásunk az illegális szemételhagyásról és a hulladékok lebomlásáról szól: Palackposta - Mit üzenünk a jövőnek? Hulladék kronométer, avagy az idő vasfoga

„Gondolt már arra, mit üzenne a jövőnek? Vagy mit gondolnak majd rólunk az utánunk következő generációk? Milyen nyomokat, leleteket találnak majd a jövő régészei?”

Magyarországon most több mint 15.000 elszemetesedett terület van. Földbolygónk óceánjain pedig már szemétszigetek gyülekeznek... Ezért legjobb, ha elkerüljük a környezetterhelő-, túlcsomagolt termékeket, s nejlonzacskó helyett vászontáskát használunk, palackozott ásványvíz helyett pedig csapvizet fogyasztunk! Legyünk válogatósak és ne hagyjuk, hogy a reklámok határozzák meg életünket és fogyasztási szokásainkat!
Második állomásunkon „Mindennapi szemétségeink” kerülnek terítékre: Mennyi hulladékot termelünk és mi-hova kerül? Hulladék-reinkarnáció, vagy szemétsziget?

Az Európai Uniós 5 lépcsős hulladékpiramis (hierarchia) segít nekünk a fontossági sorrend betartásában:

  1. megelőzés (tudatos vásárlás, komposztálás, K+F);
  2. újrahasználat (betétdíj, otthoni újrahasználat);
  3. hasznosítás, újrafeldolgozás, újrahasznosítás,
  4. energetikai hasznosítás (égetés, cementgyári hasznosítás),
  5. ártalmatlanítás (lerakás, deponálás).

Ennek ellenére egyelőre Magyarországon még fordítottak az erőviszonyok, hiszen lerakásra kerül a hulladék nagy része (67%) és nagyon keveset teszünk a megelőzés érdekében! Budapest van a legkedvezőbb helyzetben, hiszen itt a hulladék mintegy 40 százaléka kerül „csak” lerakóra (Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ) 25-30 km utaztatással, a többi pedig a rákospalotai Hulladékhasznosító Műben kerül energetikai hasznosításra. Itt a hulladékot elégetik és távhőt, illetve villamos energiát állítanak elő belőle.

Harmadik állomásunk az „Újra hasznos!” megálló! Itt a Hulladékból Termék kiállításhoz hasonlóan megnézhetjük miből-mi készül, miután szelektáltuk!

A szelektíven gyűjtött hulladékok újrafeldolgozásával jelentős mennyiségű nyersanyagot takaríthatunk meg, ami a környezet szempontjából mindenképpen kedvező. Ne feledjük azonban, hogy az újrafeldolgozás további energiafelhasználást feltételez (szállítás, válogatás, energiafogyasztás, gyártás), így a megelőzéshez és az újrahasználathoz képest kevésbé környezetbarát megoldás!

De ne menjünk messzire, nézzük csak meg ezt a táblát, ami 100%-ban újrahasznosított hulladékból készült! Közel 100 kg hulladékot használtak fel gyártásához, mégpedig nejlonzacskókat, palackokat. De a mellettünk lévő pihenőhely asztala, padja is újrahasznosított, s ezen termékek időtállósága, strapabírása kifogástalan. A táblán elhelyezett játék lényege pedig, hogy felismerjük az egyes hulladékfajtákat és rámutassunk mi-melyik feldolgozási folyamatban van éppen.

Magyarországi hulladékhasznosító cégek listája 

Negyedik állomásunk a „Zöld javaink kincset érnek!”
A tanösvény utolsó előtti állomásán megnézhetünk egy úgynevezett komposztáló kast, amit egy fonott „magaságyás” és egy komposztáló egyben. Ebben a környékbeli lakosok is elhelyezhetik zöld javaikat, hogy a kuka helyett, itt értékes termőföld váljon a konyhai zöld hulladékból. A kas gondozására egy környékbeli iskolát szeretne felkérni a Fővárosi Önkormányzat, hogy „iskolakert”-hez hasonlóan a gyakorlati oktatást erősítse ez a természeti körfogást mintázó alkotás. A gyerekek szabadon ültethetnek bele zöldségeket, fűszernövényeket, a termést pedig akár egy háztartástanórán is felhasználhatják.

Komposztáló kas bővebb leírása és elkészítése a hulladek.eu oldalon olvasható.

Ötödik, s egyben utolsó állomás a tudatos vásárlásról szól!

„Nyáron cseresznye, télen sütőtök! Mikor minek van idénye? Ne dőljön be a zöldséges, vagy az áruházak kínálatának. Magyarországon nem terem januárban paprika, februárban eper vagy márciusban padlizsán. Járjon nyitott szemmel és tájékozódjon!”

Játékunkon meg kell találni az utat az egyes terményektől az adott évszakig, össze kell kötni a növényt a termés időszakával. Így kiderül, még nálunk is akad bőven friss zöldség és gyümölcs minden hónapra, nem kell feltétlenül más kontinensről származó árut vásárolni!

Budapest Főváros Önkormányzata a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése érdekében hozta létre a Citadella szomszédságában (letölthető térkép) a Hasznos Hulladék tanösvényt, melynek kivitelezője az ÖKO-Pack Nonprofit Kft. és a www.fafarago.com volt.

Projektmenedzsment: Issues Management Kft.
Újrahasznosított anyagok: Cortinaplast Kft.
Újrahasznosított kültéri bútorok: Holofon Zrt.

További információk:
Tuba Erzsébet
ügyvezető
ÖKO-Pack Kft.
tubaerzsebet@okopack.hu

Mészáros Ferenc
ügyfélszolgálat
ÖKO-Pack Kft.
mferenc@okopack.hu

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az ÖKO-Pack Kft. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.